歌詞

Senki sem ismeri az ég mélyét

Elfeledett csillagok pislákolnak

Még ha a fény nem érhet el

Valaki várta a sötétben

A semmi csendjén át

Ősi fényben sodródnak visszhangok

Amit nem tudtunk kimondani

Az idő határain túl viszik

Névtelen csillag ma is egyedül

Távoli pályáját követi

Láthatatlan, mégsem tűnik el

Csak ott van, mint egy emlék

Az idő táguló túloldalán

A torzult térben ringatózó árnyék

Fénysugarak évek után érkeztek

Még meleg, illanó látomás

Halkan halványul, mégis él

Fotonsorba írt suttogás

Nincsen szem, ami olvassa

Nincsen fül, ami hallja

Mégis repül a csillagok között

Akárki kívánsága nem ér el hozzá

A fény nem szakad meg soha

Remény néven ismert, láthatatlan láng

Csak csendben lebeg

Elveszett jel, megtartott üzenet

Lassú tűzben ég a sötétben

Még ha a világ elfelejti is

A szikrában ott marad

Magányos útját folytatva

Örök égbolton bolyong egy szál

Szavak helyett kibocsátott fény

Míg valaki rá nem talál egyszer