Lyric

Őszi illat hívogat, nézd

Édes jázmin festi arcom

Kaleidoszkóp tekintetében

Mozgó színekkel kereslek

Lábam előtt hulló narancs levél

Szavak helyett búcsút mond

A park padja üres marad

Csak a kopott tornacipő koppan

Az idő folyik, de az érzés áll

Távoli utcán mosolyod látom

Elfelejteni próbáltam, de hirtelen

Illatod lassan forgó kaleidoszkópja éled

Őszi kaleidoszkóp, rezgő emlék

Piros és sárga, a szomorúság kék

Az illat trigger, szívem fáj

Szerettelek, de nem mondtam

Őszi kaleidoszkóp, fájón szép

Távoli emlékeket óvón ölelek

(Lassú tánc, tánc a szívben)

(Csillogó darabkák, still remember you)

Neved szeretném kimondani

Őszi szélben oldódik el, egyedül

Hideg padon ülök egyedül délután

Zsebemben fotót ujjaimmal simítok

Mint egy régi dráma, könnyek nélkül

Új város utcáin mosolyogva lépek

Távoli templom harangja hallatszik

Az ígéret, amit veled hallottam

Szélre száll, a fülembe súgja

„Semmi sem marad ugyanaz”

Nem érhetem, de a melegség visszatér

Csak a tenyér hője, nem felejtem el

Ahogy az évszak lapoz, új oldal nyílik

A kimondhatatlan „köszönöm” gyűlik bennem

Őszi kaleidoszkóp, végtelen minták

Mosolyod a naplementében

Illat trigger, könnyek peregnek

Búcsú is a szeretet bizonyítéka

Őszi kaleidoszkóp, élénken fájó

Még ma is szívem lassan festi

Őszi kaleidoszkóp, nem örök, de

Abban a pillanatban a világ olvadt

Illat trigger, mélyen a szívemben

Zárt ajtót újra kinyitom

Őszi kaleidoszkóp, soha nem fakuló emlék

Világít a jövő felé, mint láng

Nem búcsú, köszönet dala

Tengerkék égbe suttogva

Ősz vége, levelet zárok